Szerződéses jogvitákban gyakran találkozni azzal a tévhittel, hogy egy követelés „átadása” automatikusan azt jelenti, hogy a teljes szerződés is átszáll egy másik félre. A Polgári Törvénykönyv azonban élesen elválasztja egymástól az engedményezést és a szerződésátruházást, és a két jogintézmény eltérő joghatásokat eredményez.A különbség nem elméleti: rossz jogcím alkalmazása esetén a követelés érvényesíthetetlenné válhat, vagy a kötelezett jogszerűen teljesíthet „rossz helyre”.
Engedményezésről akkor beszélünk, amikor a jogosult a kötelezettel szemben fennálló követelését ruházza át egy másik személyre. Ilyenkor az engedményes a követelés jogosultjává válik, de maga az alapul szolgáló szerződés nem változik meg.Az engedményezéssel együtt:
Fontos azonban, hogy csak olyan követelés engedményezhető, amelynek jogviszonya már létezik, és amely megfelelően azonosítható.
Az engedményes pontosan abba a jogi helyzetbe lép, amelyben az eredeti jogosult állt. A kötelezett az engedményessel szemben is érvényesítheti mindazokat a kifogásokat és beszámításokat, amelyek az engedményezőről való tudomásszerzéskor már fennálltak.
A kötelezett mindaddig jogszerűen teljesíthet az eredeti jogosultnak, amíg nem kap megfelelő értesítést vagy teljesítési utasítást az engedményezésről. Ez az egyik leggyakoribb konfliktusforrás engedményezett követeléseknél.Amennyiben a kötelezett jóhiszeműen, az értesítés hiányában teljesít, a teljesítése érvényes, és az engedményes kizárólag az engedményezővel szemben léphet fel.
A szerződésátruházás ennél lényegesen többet jelent. Itt nem egyetlen követelés, hanem a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek összessége kerül át egy új félre.A szerződésátruházáshoz három szereplő megállapodása szükséges:
A belépő fél a szerződés teljes jogalanyává válik: jogosulttá és kötelezetté is.
Szerződésátruházás nélkül nem lehet „csak úgy” kilépni egy szerződésből. Ha valaki tévesen engedményezéssel próbálja megoldani azt, amit valójában szerződésátruházással kellene, a jogviszony nem szűnik meg, és a felelősség fennmarad.
A jogintézmények közötti különbség a biztosítékoknál válik igazán élessé:
Ez különösen jelentős finanszírozási, lízing- vagy beruházási szerződéseknél.
Szintén gyakori félreértés, hogy az engedményezés „megszabadít” egy tartozástól. Ez nem igaz. Engedményezésnél csak a jogosult személye változik, a kötelezett személye nem.Ha a kötelezett személyének változtatása a cél, akkor:
A gyakorlatban:
A helytelen jogcím választása nemcsak formai hiba: pervesztést, érvénytelen jogérvényesítést vagy fedezetvesztést is eredményezhet.
Az engedményezés és a szerződésátruházás nem felcserélhető jogintézmények. Míg az egyik kizárólag egy követelés jogosultját változtatja meg, a másik egy teljes szerződéses pozíció átvételét jelenti.Szerződéses jogvitákban ezért mindig az első kérdés az, hogy mi az, amit valójában át akarnak ruházni: egy követelést, egy kötelezettséget, vagy egy teljes jogviszonyt. Ennek tisztázása nélkül a jogi lépések könnyen hatástalanná válhatnak.
