A 2026. évi XVI. törvény ideiglenesen megváltoztatta a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekhez kapcsolódó végrehajtási eljárások menetét. A jogszabály célja, hogy a devizahiteles szabályozás felülvizsgálatáig megakadályozza olyan végrehajtási cselekmények foganatosítását, amelyek később visszafordíthatatlan jogkövetkezményekkel járhatnának. A közbeszéd elsősorban az adósok helyzetére koncentrál, ugyanakkor a törvény jelentős hatással van a végrehajtási eljárások más szereplőire is, különösen az ingatlanárverések vevőire. Az alábbiakban összefoglalom, hogy a jelenlegi szabályozás milyen gyakorlati következményekkel járhat.
A törvény kizárólag azokra a fogyasztói szerződésekre terjed ki, amelyek a 2014–2015-ben elfogadott devizahiteles törvények hatálya alá tartoznak.Az érintett ügyekben:
A végrehajtási ügyeket a végrehajtók a moratórium ideje alatt szünetelő ügyként tartják nyilván.
A törvény külön rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor az ingatlanárverés már folyamatban volt a jogszabály hatálybalépésekor.
Amennyiben az árverési vevő a törvény hatálybalépése miatt már nem tudja a teljes vételárat határidőben megfizetni, nem kerül automatikusan késedelembe.A végrehajtási eljárás folytatását követően a végrehajtó ismét felhívja a vételár megfizetésére, amelyet 15 napon belül kell teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén az árverési előleg elveszik, az árverés pedig sikertelenné válik.
Ebben az esetben a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az árverési vevő visszaigényelje a befizetett vételárnak az árverési előlegen felüli részét.A végrehajtó a kérelmet 15 napon belül köteles teljesíteni, ennek elmulasztása esetén végrehajtási kifogásnak van helye.Ha a végrehajtási eljárás később folytatódik, és az árverés hatálya fennmarad, a végrehajtó ismét felhívja a vevőt a vételár megfizetésére.
A gyakorlatban jelenleg nem ezek a helyzetek okozzák a legtöbb kérdést, hanem azok az ügyek, ahol
Ezekre az esetekre a törvény nem tartalmaz külön szabályozást. Mivel a jogszabály főszabály szerint valamennyi végrehajtási cselekmény és intézkedés felfüggesztését írja elő, a gyakorlatban felmerülhet annak kérdése is, hogy ez milyen mértékben érinti a birtokba adást vagy a tulajdonosi jogok tényleges gyakorlását. Az is előfordulhat, hogy az árverési vevő a vételárat már nem igényelheti vissza – hiszen arra a törvény csak a még nem jogerős árverések esetében biztosít lehetőséget –, ugyanakkor az ingatlan birtokát sem tudja megszerezni a moratórium időtartama alatt.
A jelenlegi szabályozás átmeneti jellegű. A jogalkotó célja elsősorban az volt, hogy a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos jogalkotási folyamat lezárultáig ne történjenek olyan végrehajtási intézkedések, amelyek később esetleg felülvizsgálatra szorulnának. Ugyanakkor az átmeneti szabályozás számos olyan gyakorlati kérdést nyitva hagy, amelyekre jelenleg nincs egyértelmű jogszabályi válasz. Ilyenek lehetnek például:
A végleges megoldást várhatóan a későbbi jogalkotás és az időközben kialakuló bírósági gyakorlat fogja pontosítani.
A törvény számos új jogi helyzetet teremtett, amelyek megítélése sok esetben az adott végrehajtási eljárás részleteitől függ. Egy jogerős árverés, egy folyamatban lévő birtokba adás vagy egy még le nem zárult végrehajtás jogi megítélése jelentősen eltérhet egymástól. Amennyiben Ön árverési vevőként, adósként vagy más érintettként bizonytalan abban, hogy a törvény miként érinti az Ön ügyét, célszerű egyedi jogi tanácsot kérni. Minden végrehajtási eljárás sajátosságokkal rendelkezik, ezért általános szabályból nem minden esetben vonható le biztos következtetés.Ha kérdése van a 2026. évi XVI. törvény alkalmazásával, a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokkal vagy az ingatlanárverések jogi következményeivel kapcsolatban, forduljon hozzám bizalommal.
